A DELFIN

 

Delfin vízben élő emlősállat. A delfin számos fajtája ismert. Jellemző rá magas intelligenciája és az emberek iránti megkülönböztető jóindulata. A delfin legtöbb fajtájának hosszú ormánya van .A játékos delfin kistermetű, általában maximum 2 méterre nő meg. Oldalain a szemétől a test közepéig hosszúkás sárgásbarna, onnét csaknem a farok tövéig hasonló alakú szürke folt látható. A játékos delfin háta közepén a farka felé hajló magas háti uszony található. Arca-orra hosszú csőrré nyúlt. Valamennyi világtengerben előfordul, helyenként gyakori, elsősorban csapatosan látni. Rendkívül gyorsan úszik, időnként a csapat tagjai látványosan kiugranak a vízből. A delfin ősszel párosodik, a nőstények vemhessége 10-11 hónapig tart. Húsáért és zsírjáért vadásszák. Az általános vélekedés szerint a delfinek intelligenciája messze meghaladja a legtöbb állatét. Egy Ausztrália partjainál élő delfincsoport a szivacsokat mintegy kesztyűként használva védi sérülékeny bőrét élelemszerzés közben. Az állatok azon viselkedésformáit, melyek a környezetből érkező információk feldolgozásával kapcsolatosak, összefoglaló néven kognitív (elmebéli) képességeknek nevezzük. Ilyen például a társas kapcsolatok értelmezése, a problémamegoldó képesség, az öntudat, a kommunikáció. A delfineknél, vízi életmódjuk miatt, a hangokkal történő, vokális kommunikáció a legkifejezettebb. A vízben a fény kevéssé, a hang viszont igen jól terjed, így a távolsági kommunikációnak ez az egyetlen lehetséges formája. A delfinek hangjait két típusba szokás osztani: kattogások és füttyök. A kattogások inkább navigációs célt szolgálnak, a tárgyakról, élőlényekről visszaverődő hangok segítségével a delfinek képet alkothatnak környezetükről. A füttyök ezzel szemben a fajon belüli, intraspecifikus kommunikáció fontos eszközei.

A füttyök igen magas frekvenciájú, rövid, egy másodperc hosszú hangok, amelyek egyedileg jellemzőek minden delfinre. Mivel minden egyed füttyjelei különböznek, alkalmasak lehetnek arra, hogy a csoporttársak felismerjék általuk egymást. Az egyedi jelleg kétféleképp alakulhat ki: vagy már a hang képzésekor más "dallamot" fütyül minden állat, vagy hasonló hangot képeznek, de a fütty hangtani mintázata módosul, miközben kijut a delfin testéből. Utóbbi esetben a fütty különbözősége csupán az egyedek testfelépítésének különbségéből fakad, míg ha már kezdetben is más a dallam, akkor ez feltételezhetően egy tanult, azonosító hang, amely magas szintű kommunikációs képességeket feltételez.

A Delfinekben van valami különleges - olyannak látjuk őket, mint amilyennek magunkat akarjuk látni."

Földünk 4, 5 milliárd éves történetében az első életformák 700 millió évvel ezelőtt, a delfinek ősei kb. 65 millió évvel, az emberek ősei kb. 5 millió évvel ezelőtt jelentek meg. Jelenleg 27 óceáni delfinfajt különböztetünk meg. A Delfin főemlős, igaz rá a főemlősöket jellemző 5 vonás: tüdővel lélegzik, melegvérű, eleven szülő, utódát tejjel emlőjéből táplálja, és testét szőr borítja. Ez utóbbi tulajdonság csak az újszülött delfinekre jellemző, és nem több az orr körüli néhány szőrszálnál, ami később általában kihullik.

 A delfinekkel kapcsolatos tudományos kutatások legtöbb esetben a delfin érzékszerveire és az agyára összpontosítanak. A legtöbb delfin nagyon jól lát és hall, taktilis érzékelése is fejlett, mégsem ezen érzékszervek a leglényegesebbek. A delfinek olyan módon érzékelik a körülöttük lévő világot, ami meghaladja a mi képességeinket. Két különleges érzékelési rendszerük van, amivel mi emberek nem rendelkezünk. Az egyik az echó-lokáció, ami nem más, mint egy háromdimenziós hangtérkép a külvilágról, amit az általuk kibocsátott és tárgyakról, élőlényekről visszaverődő hanghullámokból építenek fel. Ezeket, az echólokációs csettintéseket nem csak hallja, hanem az egész testén érzi is az ember, ha delfinekkel úszik együtt. Ezzel az érzékeléssel belelátnak más állatok és az ember testébe is.

 A másik a Föld mágnesességének érzékelése. Ez egyfajta irányérzék, a Föld mágneses mezejének olvasása. Feltehető, hogy ez az érzékelés egyfajta evolúciós kísérlet, még nem tökéletes, ugyanis a delfinek gyakran követnek el navigációs hibákat. Egyesek szerint ez lehet az oka a delfinek értelmetlennek tűnő tömeges vagy egyedüli partra vetődésének is.
A delfin agya önmagában és testarányához viszonyítva is jelentős méretű. Ma még nem tudni, miért van szüksége ilyen méretű agyra. Egyes kutatók szerint a társas kapcsolatok fenntartása és a kommunikáció miatt.

 

Oldal: ami a legfontosabb tudnivaló a delfinről
Delfinimádók Figyelem!Megnyílt egy ÚJ "DELFINIMÁDÓK-HONLAPJA" - © 2008 - 2024 - delfinimadok-honlapja.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat